小王子 / A kis herceg — czytaj online. Strona 7

Chińsko-węgierska dwujęzyczna książka

安托萬·德·聖-修伯里

小王子

Antoine de Saint-Exupéry

A kis herceg

思索了一会儿,他又说道:

Némi tűnődés után azonban hozzátette:

“什么叫‘驯服’呀?”

— Mit jelent az, hogy „megszelídíteni”?

“你不是此地人。”狐狸说,“你来寻找什么?”

— Te nem vagy idevalósi — mondta a róka. — Mit keresel?

“我来找人。”小王子说,“什么叫‘驯服’呢?”

— Az embereket keresem — mondta a kis herceg. — Mit jelent az, hogy „megszelídíteni”?

“人,”狐狸说,“他们有枪,他们还打猎,这真碍事!他们唯一的可取之处就是他们也养鸡,你是来寻找鸡的吗?”

— Az embereknek — mondta a róka — puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?

“不,”小王子说,“我是来找朋友的。什么叫‘驯服’呢?”

— Nem — mondta a kis herceg. — Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy „megszelídíteni”?

“这是已经早就被人遗忘了的事情,”狐狸说,“它的意思就是‘建立联系’。”

— Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek — mondta a róka. — Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.

“建立联系?”

— Kapcsolatokat teremteni?

“一点不错,”狐狸说。“对我来说,你还只是一个小男孩,就像其他千万个小男孩一样。我不需要你。你也同样用不着我。对你来说,我也不过是一只狐狸,和其他千万只狐狸一样。但是,如果你驯服了我,我们就互相不可缺少了。对我来说,你就是世界上唯一的了;我对你来说,也是世界上唯一的了。”

— Úgy bizony — mondta a róka. — Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz— meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz— meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra…

“我有点明白了。”小王子说,“有一朵花……,我想,她把我驯服了……”

— Kezdem érteni — mondta a kis herceg. — Van egy virág… az, azt hiszem, megszelídített engem…

“这是可能的。”狐狸说,“世界上什么样的事都可能看到……”

— Lehet — mondta a róka. — Annyi minden megesik a Földön…

“啊,这不是在地球上的事。”小王子说。

— Ó, ez nem a Földön volt — mondta a kis herceg.

狐狸感到十分蹊跷。

A róka egyszeriben csupa kíváncsiság lett.

“在另一个星球上?”

— Egy másik bolygón?

“是的。”

— Igen.

“在那个星球上,有猎人吗?”

— Vannak azon a bolygón vadászok?

“没有。”

— Nincsenek.

“这很有意思。那么,有鸡吗?”

— Lám, ez érdekes. Hát tyúkok?

“没有。”

— Nincsenek.

“没有十全十美的。”狐狸叹息地说道。

— Semmi sem tökéletes — sóhajtott a róka.

可是,狐狸又把话题拉回来:

De aztán visszatért a gondolatára:

“我的生活很单调。我捕捉鸡,而人又捕捉我。所有的鸡全都一样,所有的人也全都一样。因此,我感到有些厌烦了。但是,如果你要是驯服了我,我的生活就一定会是欢快的。我会辨认出一种与众不同的脚步声。其他的脚步声会使我躲到地下去,而你的脚步声就会象音乐一样让我从洞里走出来。

— Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból.

再说,你看!你看到那边的麦田没有?我不吃面包,麦子对我来说,一点用也没有。我对麦田无动于衷。而这,真使人扫兴。但是,你有着金黄色的头发。那么,一旦你驯服了我,这就会十分美妙。麦子,是金黄色的,它就会使我想起你。而且,我甚至会喜欢那风吹麦浪的声音……”

Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását…

狐狸沉默不语,久久地看着小王子。

A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.

“请你驯服我吧!”他说。

— Légy szíves, szelídíts meg! — mondta.

“我是很愿意的。”小王子回答道,“可我的时间不多了。我还要去寻找朋友,还有许多事物要了解。”

— Kész örömest — mondta a kis herceg —, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!

“只有被驯服了的事物,才会被了解。”狐狸说,“人不会再有时间去了解任何东西的。他们总是到商人那里去购买现成的东西。因为世界上还没有购买朋友的商店,所以人也就没有朋友。如果你想要一个朋友,那就驯服我吧!”

— Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít — mondta a róka. — Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.

“那么应当做些什么呢?”小王子说。

— Jó, jó, de hogyan? — kérdezte a kis herceg.

“应当非常耐心。”狐狸回答道,“开始你就这样坐在草丛中,坐得离我稍微远些。我用眼角瞅着你,你什么也不要说。话语是误会的根源。但是,每天,你坐得靠我更近些……”

— Sok-sok türelem kell hozzá — felelte a róka. — Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz…

第二天,小王子又来了。

Másnap visszajött a kis herceg.

“最好还是在原来的那个时间来。”狐狸说道,“比如说,你下午四点钟来,那么从三点钟起,我就开始感到幸福。时间越临近,我就越感到幸福。到了四点钟的时候,我就会坐立不安;我就会发现幸福的代价。但是,如果你随便什么时候来,我就不知道在什么时候该准备好我的心情……应当有一定的仪式。”

— Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz — mondta a róka. — Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet… Szükség van bizonyos szertartásokra is.

“仪式是什么?”小王子问道。

— Mi az, hogy szertartás? — kérdezte a kis herceg.

“这也是一种早已被人忘却了的事。”狐狸说,“它就是使某一天与其他日子不同,使某一时刻与其他时刻不同。比如说,我的那些猎人就有一种仪式。他们每星期四都和村子里的姑娘们跳舞。于是,星期四就是一个美好的日子!我可以一直散步到葡萄园去。如果猎人们什么时候都跳舞,天天又全都一样,那么我也就没有假日了。”

— Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek — mondta a róka. — Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.

就这样,小王子驯服了狐狸。当出发的时刻就快要来到时:

Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:

“啊!”狐狸说,“我一定会哭的。”

— Ó! — mondta a róka. — Sírnom kell majd.

“这是你的过错,”小王子说,“我本来并不想给你任何痛苦,可你却要我驯服你……”

— Te vagy a hibás — mondta a kis herceg. — Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.

“是这样的。”狐狸说。

— Igaz, igaz — mondta a róka.

“你可就要哭了!”小王子说。

— Mégis sírni fogsz! — mondta a kis herceg.

“当然罗。”狐狸说。

— Igaz, igaz — mondta a róka.

“那么你什么好处也没得到。”

— Akkor semmit sem nyertél az egésszel.

“由于麦子颜色的缘故,我还是得到了好处。”狐狸说。

— De nyertem — mondta a róka. — A búza színe miatt. —

然后,他又接着说。

Majd hozzáfűzte:

“再去看看那些玫瑰花吧。你一定会明白,你的那朵是世界上独一无二的玫瑰。你回来和我告别时,我再赠送给你一个秘密。”

— Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.

于是小王子又去看那些玫瑰。

A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.

“你们一点也不象我的那朵玫瑰,你们还什么都不是呢!”小王子对她们说。 “没有人驯服过你们,你们也没有驯服过任何人。你们就象我的狐狸过去那样,它那时只是和千万只别的狐狸一样的一只狐狸。但是,我现在已经把它当成了我的朋友,于是它现在就是世界上独一无二的了。”

— Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz — mondta nekik. — Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz— meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.

这时,那些玫瑰花显得十分难堪。

A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:

“你们很美,但你们是空虚的。”小王子仍然在对她们说,“没有人能为你们去死。当然罗,我的那朵玫瑰花,一个普通的过路人以为她和你们一样。可是,她单独一朵就比你们全体更重要,因为她是我浇灌的。因为她是我放在花罩中的。因为她是我用屏风保护起来的。因为她身上的毛虫(除了留下两三只为了变蝴蝶而外)是我除灭的。因为我倾听过她的怨艾和自诩,甚至有时我聆听着她的沉默。因为她是我的玫瑰。”

— Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.

他又回到了狐狸身边。

Azzal visszament a rókához.

“再见了。”小王子说道。

— Isten veled — mondta.

“再见。”狐狸说。“喏,这就是我的秘密。很简单:只有用心才能看得清。实质性的东西,用眼睛是看不见的。”

— Isten veled — mondta a róka. — Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

“实质性的东西,用眼睛是看不见的。”小王子重复着这句话,以便能把它记在心间。

— Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan — ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

“正因为你为你的玫瑰花费了时间,这才使你的玫瑰变得如此重要。”

— Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.

“正因为你为你的玫瑰花费了时间……”小王子又重复着,要使自己记住这些。

— Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… — ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

“人们已经忘记了这个道理,”狐狸说,“可是,你不应该忘记它。你现在要对你驯服过的一切负责到底。你要对你的玫瑰负责……”

— Az emberek elfelejtették ezt az igazságot — mondta a róka. — Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…

“我要对我的玫瑰负责……”小王子又重复着……

— Felelős vagyok a rózsámért — ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

XXII

XXII

“你好。”小王子说道。

— Jó napot! — mondta a kis herceg.

“你好。”扳道工说道。

— Jó napot! — mondta a váltóőr.

“你在这里做什么?”小王子问。

— Mit csinálsz te itt? — kérdezte a kis herceg.

“我一包包地分选旅客,按每千人一包。”扳道工说,“我打发这些运载旅客的列车,一会儿发往右方,一会儿发往左方。”

— Rostálom az utasokat, ezresével — mondta a váltóőr. — Hol jobbra küldöm a vonatokat, amik viszik őket, hol meg balra.

这时,一列灯火明亮的快车,雷鸣般地响着,把扳道房震得颤颤悠悠。

És egy kivilágított gyorsvonat rázkódtatta meg mennydörgő robajjal a váltóházat.

“他们真匆忙呀,”小王子说,“他们要寻找什么?”

— De sürgős nekik — mondta a kis herceg. — Mit keresnek?

“开机车的人自己也不知道。”扳道工说道。

— Azt maga a mozdonyvezető se tudja — mondta a váltóőr.

于是,第二列灯火通明的快车又朝着相反的方向轰隆轰隆地开过去。

Ellenkező irányból eldübörgött egy másik kivilágított gyorsvonat.

“他们怎么又回来了呢?”小王子问道。

— Máris visszajöttek? — kérdezte a kis herceg.

“他们不是原来那些人了。”扳道工说,“这是一次对开列车。”

— Ezek nem ugyanazok — mondta a váltóőr. — Ez egy ellenvonat.

“他们不满意他们原来所住的地方吗?”

— Nem érezték jól magukat ott, ahol voltak?

“人们是从来也不会满意自己所在的地方的。”扳道工说。

— Az ember sosem érzi jól magát ott, ahol éppen van — mondta a váltóőr.

此时,第三趟灯火明亮的快车又隆隆而过。

Földübörgött egy harmadik kivilágított gyorsvonat.

“他们是在追随第一批旅客吗?”小王子问道。

— Ezek az első vonatnak az utasait üldözik? — kérdezte a kis herceg.

“他们什么也不追随。”扳道工说,“他们在里面睡觉,或是在打哈欠。只有孩子们把鼻子贴在玻璃窗上往外看。”

— Egyáltalán nem üldöznek semmit — mondta a váltóőr. — Alusznak odabent vagy ásítoznak. Csak a gyerekek nyomják az orrukat az ablaküveghez.

“只有孩子知道他们自己在寻找什么。”小王子说,“他们为一个布娃娃花费不少时间,这个布娃娃就成了很重要的东西,如果有人夺走的他们的布娃娃,他们就哭泣……”

— Mert csak a gyerekek tudják, hogy mit keresnek — mondta a kis herceg. — Időt vesztegetnek egy rongybabára, amitől egyszerre nagyon fontos lesz az a rongybaba, és ha elveszik tőlük, sírnak…

“他们真幸运。”扳道工说。

— Könnyű nekik — mondta a váltóőr.

XXIII

XXIII

“你好。”小王子说。

— Jó napot! — mondta a kis herceg.

“你好。”商人说道。

— Jó napot! — mondta a kereskedő.

这是一位贩卖能够止渴的精制药丸的商人。每周吞服一丸就不会感觉口渴。

Ez a kereskedő szomjúságoltó labdacsokat árult. Aki hetente egyet bevesz, az többé nem is kíván inni.

“你为什么卖这玩艺儿?”小王子说。

— Hát ezt meg minek árulod? — kérdezte a kis herceg.

“这就大大地节约了时间。”商人说,“专家们计算过,这样,每周可以节约五十三分钟。”

— Rengeteg időt lehet megtakarítani vele — felelte a kereskedő. — A tudósok kiszámították: heti ötvenhárom percet!

“那么,用这五十三分钟做什么用?”

— És mit csinál az ember azzal az ötvenhárom perccel?

“随便怎么用都行。……”

— Amit akar…

小王子自言自语地说:“我如果有五十三分钟可支配,我就悠哉游哉地向水泉走去……”

„Én — gondolta a kis herceg —, ha nekem ötvenhárom fölösleges percem volna, szépen elindulnék egy forrás felé…”

XXIV

ХXIV

这是我在沙漠上出了事故的第八天。我听着有关这个商人的故事,喝完了我所备用的最后一滴水。

A defektemet követő nyolcadik napon voltunk, és úgy hallgattam a kereskedő históriáját, hogy közben vízkészletem utolsó csöppjeit kortyoltam.

“啊!”我对小王子说,“你回忆的这些故事真美。可是,我还没有修好我的飞机。我没有喝的了,假如我能悠哉游哉地走到水泉边去,我一定也会很高兴的!”

— Kétségkívül szépek az emlékeid — mondtam a kis hercegnek —, én azonban még mindig nem javítottam meg a gépemet, viszont innivalóm sincs több, úgyhogy magam is nagyon örülnék neki, ha szépen elindulhatnék egy forrás felé!

小王子对我说:“我的朋友狐狸……”

— Barátom, a róka azt mondta…

“我的小家伙,现在还说什么狐狸!”

— Édes kis öregem, hagyd már azt a rókát!

“为什么?”

— Miért?

“因为这就要渴死人了。”

— Mert rövidesen szomjan halunk…

他不理解我的思路,他回答我道:

Nem értette az okoskodásomat, azt mondta:

“即使快要死了,有过一个朋友也好么!我就为我有过一个狐狸朋友而感到很高兴……”

— Jó az embernek, ha volt egy barátja, még ha rövidesen meg is kell halnia. Én a magam részéről nagyon örülök neki, hogy volt egy róka barátom…

“他不顾危险。”我自己思量着,“他从来不知道饥渴。只要有点阳光,他就满足了……”

„Képtelen fölfogni a veszélyt — gondoltam. — Nem volt soha se éhes, se szomjas. Beéri egy kis napfénnyel…”

他看着我,答复着我的思想:

Ő azonban rám nézett, úgy felelt a gondolatomra:

“我也渴了……我们去找一口井吧……”

— Én is szomjas vagyok… Keressünk egy kutat…

我显出厌烦的样子:在茫茫的大沙漠上盲目地去找水井,真荒唐。然而我们还是开始去寻找了。

Csüggedten legyintettem: képtelen vállalkozás vaktában kutat keresni a határtalan sivatagban. De azért mégis elindultunk.

当我们默默地走了好几个小时以后,天黑了下来,星星开始发出光亮。由于渴我有点发烧,我看着这些星星,象是在做梦一样。小王子的话在我的脑海中跳来跳去。

Némán vándoroltunk órákon át, aztán leszállt az éjszaka, és sorra fölragyogtak a csillagok. Mintha álomban láttam volna őket: egy kicsit lázas voltam a szomjúságtól. Emlékezetemben ott táncoltak a kis herceg szavai.

“你也渴吗?”我问他。

— Azt mondtad, te is szomjas vagy? — kérdeztem.