“火山是熄灭了的也好，苏醒的也好，这对我们这些人来讲都是一回事。” 地理学家说，“对我们来说，重要的是山。山是不会变换位置的。”

— Számunkra teljességgel mindegy, hogy egy vulkán kialudt-e, vagy működik — felelte a geográfus. — Nekünk csak a hegy számít. Az pedig nem változik.

“但是，‘短暂’是什么意思？”小王子再三地问道。他一旦提出一个问题是从不放过的。

— De mit jelent az, hogy „múlékony”? — makacskodott a kis herceg, mert ha egyszer föltett egy kérdést, nem tágított tőle soha többet.

“意思就是：有很快就会消失的危险。”

— Azt jelenti, hogy előbb-utóbb megsemmisül.

“我的花是很快就会消失的吗？”

— Az én virágom előbb-utóbb megsemmisül?

“那当然。”

— Úgy bizony.

小王子自言自语地说：“我的花是短暂的，而且她只有四根刺来防御外侮！可我还把她独自留在家里！”

„Múlékony a virágom — gondolta a kis herceg —, s mindössze négy tüskéje van, hogy a világtól védekezzék! És én magára hagytam otthon!”

这是他第一次产生了后悔，但他又重新振作起来：

Most érzett először valami lelkifurdalás-félét. De nyomban összeszedte magát.

“您是否能建议我去看些什么？”小王子问道。

— Mit tanácsol uraságod? — kérdezte. — Milyen bolygót látogassak meg!

“地球这颗行星，”地理学家回答他说，“它的名望很高……”

— A Földet — felelte a földrajztudós. — Jó híre van…

于是小王子就走了，他一边走一边想着他的花。

A kis herceg útra kelt, de közben egyre a virágjára gondolt.

XVI

XVI

第七个行星，于是就是地球了。

A hetedik bolygó tehát a Föld volt.

地球可不是一颗普通的行星！它上面有一百一十一个国王（当然，没有漏掉黑人国王），七千个地理学家，九十万个实业家，七百五十万个酒鬼，三亿一千一百万个爱虚荣的人，也就是说，大约有二十亿的大人。

Ez a Föld nem akármilyen bolygó ám! Van rajta száztizenegy király (beleszámítva természetesen a néger királyokat is), hétezer geográfus, kilencszázezer üzletember, hét és fél millió részeges, háromszáztizenegymillió hiú, vagyis körülbelül kétmilliárd fölnőtt.

为了使你们对地球的大小有一个概念，我想要告诉你们：在发明电之前，在六的大洲上，为了点路灯，需要维持一支为数四十六万二千五百一十一人的真正大军。

Hogy valami fogalmunk legyen a Föld nagyságáról, gondoljuk meg, hogy az elektromosság fölfedezése előtt a hat kontinensen egész hadseregnyi lámpagyújtogatót kellett alkalmazni, szám szerint négyszázhetvenkétezer-ötszáztizenegyet.

从稍远的地方看过去，它给人以一种壮丽辉煌的印象。这支军队的行动就象歌剧院的芭蕾舞动作一样，那么有条不紊。

Kissé távolabbról nézve mindez pompás látványt nyújtott. A hadmozdulatok éppolyan szabályozottan folytak, mint egy balett mozgása egy opera színpadán.

首先出现的是新西兰和澳大利亚的点灯人。点着了灯，随后他们就去睡觉了。于是就轮到中国和西伯利亚的点灯人走上舞台。随后，他们也藏到幕布后面去了。

Kezdték az új-zélandi és az ausztráliai lámpagyújtogatók. Meggyújtották a lampionjaikat, aztán aludni mentek. Utána beléptek a táncba a kínai meg a szibériai lámpagyújtogatók; majd ők is eltűntek a kulisszák mögött.

于是就又轮到俄罗斯和印度的点灯人了。然后就是非洲和欧洲的。接着是南美的，再就是北美的。

Most került sor az oroszországi és indiai lámpagyújtogatókra. Utánuk az európaiakra és az afrikaiakra. Aztán a dél-amerikaiakra. Aztán az észak-amerikaiakra.

他们从来也不会搞错他们上场的次序。真了不起。

És sosem vétették el színre lépésük rendjét. Nagyszerű volt!

北极仅有一盏路灯，南极也只有一盏；唯独北极的点灯人和他南极的同行，过着闲逸、懒散的生活：他们每年只工作两次。

Mindössze két lámpagyújtogató élt henyén és nemtörődöm módra: az Északi-sark egyetlen lámpájának gyújtogatója, valamint kartársa, a Déli-sark egyetlen lámpájáé. Ők évente csupán kétszer dolgoztak.

XVII

ХVII

当人们想要说得俏皮些的时候，说话就可能会不大实在。在给你们讲点灯人的时候，我就不那么忠实，很可能给不了解我们这个星球的人们造成一个错误的概念。在地球上，人们所占的位置非常小。

Ha az ember mindenáron szellemes akar lenni, megesik, hogy egy kicsit elveti a sulykot. Én sem voltam egészen szavahihető, amikor a lámpagyújtogatókról beszéltem. Így aztán félő, hogy hamis fogalmat adok bolygónkról azoknak, akik nem ismerik. Az emberek ugyanis igenigen kevéske helyet foglalnak el a Földön.

如果住在地球上的二十亿居民全站着，并且象开大会一样靠得紧些，那么就可以从容地站在一个二十海里见方的广场上。也就是说可以把整个人类集中在太平洋中一个最小的岛屿上。

Ha a Föld kétmilliárd lakosa kissé szorosabban egymás mellé állna, olyasformán, mint például egy futballmeccsen, könnyen elférne egy húszezer négyzetméternyi téren. Az egész emberiséget össze lehetne zsúfolni a Csendes-óceán legparányibb kis szigetére.

当然，大人们是不会相信你们的。他们自以为要占很大地方，他们把自己看得象猴面包树那样大得了不起。你们可以建议他们计算一下。这样会使他们很高兴，因为他们非常喜欢数目字。可是你们无须浪费时间去做这种乏味的连篇累牍的演算。这没有必要。你们可以完全相信我。

A fölnőttek ezt persze nem hinnék el. Ők igen nagy helyet tulajdonítanak maguknak. Azt képzelik magukról, hogy tekintélyesek, akár a majomkenyérfák. Föl lehet szólítani őket: tessék, számoljanak. Ez tetszeni fog nekik, mert imádják a számokat. De ne vesztegessétek az időtöket ilyen föladatra. Fölösleges. Inkább higgyetek nekem.

小王子到了地球上感到非常奇怪，他一个人也没有看到，他正担心自己跑错了星球。这时，在沙地上有一个月光色的圆环在蠕动。

A kis herceg tehát, amint földet ért, alaposan meglepődött, hogy egy teremtett lelket sem lát. Már-már attól félt, elvétette a bolygót, amikor a homokban megmozdult előtte egy holdszínű gyűrű.

小王子毫无把握地随便说了声：“晚安。”

— Jó éjszakát! — mondta a kis herceg, csak úgy találomra.

“晚安。”蛇说道。

— Jó éjszakát! — felelte a kígyó.

“我落在什么行星上？”小王子问道。

— Melyik bolygóra estem? — kérdezte a kis herceg.

“在地球上，在非洲。”蛇回答道。

— A Földre, Afrikában — felelte a kígyó.

“啊！……怎么，难道说地球上没有人吗？”

— Ó… Hát senki sincs a Földön?

“这里是沙漠，沙漠中没有人。地球是很大的。”蛇说。

— Ez itt a sivatag. A sivatagban nincs senki. De a Föld nagy — mondta a kígyó.

小王子坐在一块石头上，抬眼望着天空，说道：

A kis herceg leült egy kőre, és szemét az égre emelte.

“我捉摸这些星星闪闪发亮是否为了让每个人将来有一天都能重新找到自己的星球。看，我那颗行星。它恰好在我们头顶上……可是，它离我们好远哟！”

— Nem tudom — mondta —, nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét. Nézd csak, az ott az én bolygóm. Éppen fölöttünk… De milyen messze van!

“它很美。”蛇说，“你到这里来干什么呢？”

— Szép csillag — mondta a kígyó. — Mit keresel itt?

“我和一朵花闹了别扭。”小王子说。

— Nézeteltérésem támadt egy virággal — mondta a kis herceg.

“啊！”蛇说道。

— Hajaj! — mondta a kígyó.

于是他们都沉默下来。

És sokáig hallgattak.

“人在什么地方？”小王子终于又开了腔。“在沙漠上，真有点孤独……”

— Hol vannak az emberek? — kérdezte később a kis herceg. — Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.

“到了有人的地方，也一样孤独。”蛇说。

— Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem — mondta a kígyó.

小王子长时间地看着蛇。

A kis herceg hosszasan szemügyre vette.

“你是个奇怪的动物，细得象个手指头……。”小王子终于说道。

— Furcsa jószág vagy, vékony, mint az ujjam…

“但我比一个国王的手指更有威力。”蛇说道。

— De bármilyen király ujjánál hatalmasabb — mondta a kígyó.

小王子微笑着说：

A kis herceg elmosolyodott.

“你并不那么有威力……你连脚都没有……你甚至都不能旅行……”

— Nem mondhatnám, hogy nagyon hatalmas vagy, hiszen még lábad sincs… utazni se tudsz.

“我可以把你带到很远的地方去，比一只船能去的地方还要远。”蛇说道。

— De nincs az a hajó, amelyik messzebbre bírna vinni, mint én — mondta a kígyó.

蛇就盘结在小王子的脚腕子上，象一只金镯子。

Azzal, mint egy aranypánt, a kis herceg bokájára tekeredett.

“被我碰触的人，我就把他送回老家去。”蛇还说，“可是你是纯洁的，而且是从另一个星球上来的……”

— Akit én megérintek, azt visszaadom a földnek, ahonnét származik — mondta. — Te azonban tiszta vagy, és egy csillagról jöttél.

小王子什么也没有回答。

A kis herceg nem felelt.

“在这个花岗石的地球上，你这么弱小，我很可怜你。如果你非常怀念你的星球，那时我可以帮助你。我可以……”

— Olyan gyönge vagy ezen a gránit Földön, hogy megesik rajtad a szívem. Ha egy szép napon majd nagyon visszavágyol a bolygódra, segíthetek rajtad. Mert én…

“啊！我很明白你的意思。”小王子说，“但是你为什么说话总是象让人猜谜语似的？”

— Ó! — mondta a kis herceg. — Értem, nagyon is értem. De miért beszélsz mindig rejtélyekben?

“这些谜语我都能解开的。”蛇说。

— Valamennyit megfejtem — mondta a kígyó.

于是他们又都沉默起来。

És hallgattak utána tovább.

XVIII

XVIII

小王子穿过沙漠。他只见过一朵花，一个有着三枚花瓣的花朵，一朵很不起眼的小花……

A kis herceg nekivágott a sivatagnak, de nem találkozott, csak egy virággal. Egy háromszirmú, semmi kis virággal.

“你好。”小王子说。

— Jó napot! — mondta a kis herceg.

“你好。”花说。

— Jó napot! — mondta a virág.

“人在什么地方？”小王子有礼貌地问道。

— Hol vannak az emberek? — kérdezte udvariasan a kis herceg.

有一天，花曾看见一支骆驼商队走过：

A virág látott egyszer egy bandukoló karavánt.

“人吗？我想大约有六七个人，几年前，我瞅见过他们。可是，从来不知道到什么地方去找他们。风吹着他们到处跑。他们没有根，这对他们来说是很不方便的。”

— Az emberek? Van belőlük, azt hiszem, hat vagy hét. Évekkel ezelőtt láttam őket. De sosem lehet tudni, hol-merre vannak. Viszi, sodorja őket a szél. Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük.

“再见了。”小王子说。

— Viszontlátásra — mondta a kis herceg.

“再见。”花说。

— Viszontlátásra — mondta a virág.

XIX

XIX

小王子爬上一座高山。过去他所见过的山就是那三座只有他膝盖那么高的火山，并且他把那座熄灭了的火山就当作凳子。小王子自言自语地说道：“从这么高的山上，我一眼可以看到整个星球，以及所有的人。”可是，他所看到的只是一些非常锋利的悬崖峭壁。

A kis herceg fölkapaszkodott egy hegyre. Életében nem látott még más hegyet, mint a három vulkánját, de azok éppen csak a térdéig értek. A kialudt vulkánját zsámolynak használta. „Egy ekkora hegyről — gondolta — egyetlen szempillantással látni fogom az egész bolygót meg az összes embert.” De nem látott egyebet, mint tűhegyes sziklacsúcsokat.

“你好。”小王子试探地问道。

— Jó napot! — mondta találomra.

“你好……你好……你好……”回音在回答道。

— Jó napot!… Jó napot!… Jó napot!… — válaszolta a visszhang.

“你们是什么人？”小王子问。

— Ki vagy? — kérdezte a kis herceg.

“你们是什么人……你们是什么人……你们是什么人……”回音又回答道。

— Ki vagy… ki vagy… ki vagy… — felelte a visszhang.

“请你们做我的朋友吧，我很孤独。”他说。

— Légy a barátom, olyan egyedül vagyok — mondta.

“我很孤独……我很孤独……我很孤独……”回音又回答着。

— Egyedül vagyok… egyedül vagyok… egyedül vagyok — felelte a visszhang.

小王子想道：“这颗行星真奇怪！它上面全是干巴巴的，而且又尖利又咸涩，

„Milyen furcsa bolygó! — gondolta a kis herceg. — Milyen száraz, milyen hegyes, milyen sós.

人们一点想象力都没有。他们只是重复别人对他们说的话……在我的家乡，我有一朵花。她总是自己先说话……”

És az embereknek nincs semmi képzelőtehetségük. Folyton csak azt szajkózzák, amit mondanak nekik… Nekem otthon volt egy virágom: mindig ő kezdte a beszélgetést…”

XX

ХX

在沙漠、岩石、雪地上行走了很长的时间以后，小王子终于发现了一条大路。所有的大路都是通往人住的地方的。

Egy szép napon aztán, miután sokáig vándorolt homokon, sziklákon, havon keresztül, a kis herceg végre rábukkant egy útra. És az utak mind az emberekhez vezetnek.

“你们好。”小王子说。

— Jó napot! — mondta.

这是一个玫瑰盛开的花园。

Virágzó rózsakert előtt állt.

“你好。”玫瑰花说道。

— Jó napot! — mondták a rózsák.

小王子瞅着这些花，它们全都和他的那朵花一样。

A kis herceg csak nézte őket. Mind olyanok voltak, mint a virágja.

“你们是什么花？”小王子惊奇地问。

— Kik vagytok? — kérdezte meghökkenten.

“我们是玫瑰花。”花儿们说道。

— Rózsák vagyunk — felelték a rózsák.

“啊！”小王子说……。

— Ó! — mondta a kis herceg.

他感到自己非常不幸。他的那朵花曾对他说她是整个宇宙中独一无二的一种花。可是，仅在这一座花园里就有五千朵完全一样的这种花朵！

És nagyon boldogtalannak érezte magát. Neki a virágja azt mesélte, hogy sehol a világon nincsen párja; és most ott volt előtte ötezer, szakasztott ugyanolyan, egyetlen kertben!

小王子自言自语地说：“如果她看到这些，她是一定会很恼火……她会咳嗽得更厉害，并且为避免让人耻笑，她会佯装死去。那么，我还得装着去护理她，因为如果不这样的话，她为了使我难堪，她可能会真的死去……”

„Hogy bosszankodnék, ha látná! — gondolta. — Iszonyatosan köhécselne, és úgy tenne, mint aki a halálán van, csak hogy nevetségessé ne váljék. Nekem pedig úgy kellene tennem, mintha ápolnám; különben még valóban meghalna, csak hogy megszégyenítsen…”

接着他又说道：“我还以为我有一朵独一无二的花呢，我有的仅是一朵普通的花。这朵花，再加上三座只有我膝盖那么高的火山，而且其中一座还可能是永远熄灭了的，这一切不会使我成为一个了不起的王子……”

És utána még ezt gondolta: „Azt hittem, gazdag vagyok, van egy párjanincs virágom; és lám, nincs, csak egy közönséges rózsám. Ezzel meg a három térdig érő vulkánommal, melyek közül az egyik talán egyszer s mindenkorra kialudt, igazán nem vagyok valami híres nagy herceg…”

于是，他躺在草丛中哭泣起来。

Lefeküdt a fűbe, és sírni kezdett.

XXI

XXI

就在这当儿，跑来了一只狐狸。

Akkor jelent meg a róka.

“你好。”狐狸说。

— Jó napot! — mondta a róka.

“你好。”小王子很有礼貌地回答道。他转过身来，但什么也没有看到。

— Jó napot! — felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.

“我在这儿，在苹果树下。”那声音说。

— Itt vagyok az almafa alatt — mondta a hang.

“你是谁？”小王子说，“你很漂亮。”

— Ki vagy? — kérdezte a kis herceg. — Csinosnak csinos vagy…

“我是一只狐狸。”狐狸说。

— Én vagyok a róka — mondta a róka.

“来和我一起玩吧，”小王子建议道，“我很苦恼……”

— Gyere, játsszál velem — javasolta a kis herceg. — Olyan szomorú vagyok…

“我不能和你一起玩，”狐狸说，“我还没有被驯服呢。”

— Nem játszhatom veled — mondta a róka. — Nem vagyok megszelídítve.

“啊！真对不起。”小王子说。

— Ó, bocsánat! — mondta a kis herceg.