Mi, annak a mozgalomnak a résztvevõi, amely az eszperantó nemzetközi nyelv terjesztését tûzte ki célul,
• intézzük a következõ Nyilatkozatot minden kormányhoz, minden nemzetközi szervezethez, minden jóakaratú emberhez;
• kinyilvánítjuk azt a szándékunkat, hogy szilárd akarattal kívánunk együttmûködni az alábbiakban kifejtett célok érdekében; valamint
• felhívunk minden egyes szervezetet és személyt, hogy csatlakozzék törekvéseinkhez.

Mēs, vispasaules kustības par Esperanto attīstību dalībnieki, ar šo Manifestu vēršamies pie visām valdībām, starptautiskām organizācijām un labas gribas cilvēkiem, paziņojot savus nodomus strādāt, netaupot spēkus, lai īstenotu šeit paustos mērķus, un aicinām katru atsevišķu organizāciju un cilvēku pievienoties mūsu kustībai.

Az eszperantó, amely 1887-ben indult útjára, mint a nemzetközi kommunikációt szolgáló segédnyelv tervezete, és hamarosan életteli, árnyalatokban gazdag nyelvvé fejlõdött, immár több mint egy évszázada mûködik abból a célból, hogy átsegítse az emberi kapcsolatokat a nyelvi és kulturális akadályokon. Idõközben e nyelv beszélõinek céljai nem vesztettek fontosságukból és aktualitásukból. Sem néhány nemzeti nyelv világszerte bevezetett használata, sem a kommunikációs technikában történõ elõrehaladás, sem a nyelvtanításban feltalált és feltalálandó új módszerek minden valószínûség szerint nem teszik lehetõvé azoknak az elveknek a megvalósulását, amelyek nézetünk szerint egy igazságos és hatékony nyelvi kommunikációs rend számára lényegesek és hatásosak.

Ieviesta 1887. gadā kā palīgvaloda starptautiskajā saskarsmē un ātri attīstījusies, kļūdama par dzīvotspējīgu, niansēm bagātu valodu, Esperanto jau vairāk nekā gadsimtu tiek lietota un darbojas, lai vienotu cilvēkus, kuri runā dažādās valodās un pieder pie dažādām kultūrām. Šajā laikā tās lietotāju mērķi nav zaudējuši savu nozīmīgumu un aktualitāti. Nedz dažu nacionālo valodu lietošana vispasaules mērogā, nedz komunikāciju tehnikas progress, nedz jaunu metožu atklāšana valodu apmācībā, visticamāk, tomēr nerealizēs principus, kurus mēs uzskatām par visnozīmīgākajiem valodu lietošanas taisnīgā un efektīvā sakārtošanā.

1. Demokratizmus

1. Demokrātija

Azt a kommunikációs rendszert, amely bizonyos embereket élethossziglan kiváltságos helyzetbe hoz, s egyszersmind másoktól azt követeli, hogy sokéves munkát áldozzanak azért, hogy a készségek alacsonyabb szintjéig jussanak el, mint az elõbbiek, alapvetõen antidemokratikusnak kell tekinteni. S habár az eszperantó sem tökéletes, mint ahogy bármely más nyelv sem az, óriási mértékben felülmúlja minden vetélytársát az egész világot átfogó egyenjogú kommunikáció vonatkozásában.

Sazināšanās sistēma, kura daļai cilvēku piešķir privilēģijas mūža garumā, bet no citiem prasa gadiem ilgas pūles, lai apgūtu valodu zemākajā līmenī, ir pamatos nedemokrātiska. Kaut gan, tāpat kā jebkura valoda, Esperanto nav pilnīgi nevainojama, tai, kā vispasaules sazināšanās līdzeklim, nav konkurentu.

Nézetünk szerint a nyelvi egyenlõtlenségbõl a nemzetközi szintet is magában foglaló minden szintû kommunikációs egyenlõtlenség következik. A mi mozgalmunk a demokratikus kommunikációért küzd.

Mēs uzskatām, ka valodu nevienlīdzība izraisa sazināšanās (kontaktēšanās) nevienlīdzību visos līmeņos, sākot no starptautiskā. Mēs esam kustība par demokrātisku sazināšanos.

2. Transznacionális oktatás

2. Starpnacionālā izglītība

Minden etnikus nyelv egy bizonyos kultúrához és egy bizonyos nemzethez vagy nemzetcsoporthoz kötõdik. Például az a diák, aki az angol nyelvet tanulja, ennek során az angol nyelvû országok, elsõsorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kultúráját, földrajzát és politikáját tanulmányozza. Ezzel szemben az a diák, aki eszperantóul tanul, egy olyan világba kerül, ahol minden ország otthonként jelenik meg.

Katra etniskā valoda ir saistīta ar noteiktu kultūru un nāciju(-ām). Piemēram, skolēns, kurš studē angļu valodu, apgūst angliski runājošu zemju, galvenokārt ASV un Lielbritānijas kultūru, ģeogrāfiju un politiku. Skolēns, kurš studē Esperanto, mācās par pasauli bez robežām, kur katra valsts varētu būt kā mājas

Nézetünk szerint bármely etnikus nyelven történõ oktatás a világot egy bizonyos perspektívából mutatja. A mi mozgalmunk a transznacionális oktatásért küzd.

Mēs uzskatām, ka izglītība jebkurā no etniskajām valodām ir saistīta ar vienu noteiktu priekšstatu par pasauli. Mēs esam kustība par starpnacionālu izglītību.

3. Pedagógiai hatékonyság

3. Pedagoģiskā efektivitāte

Azoknak, akik valamely nyelvet tanulnak, csak kis százaléka jut el addig, hogy magas szinten tudja használni azt. Az eszperantó önálló tanulással is tökéletesen elsajátítható. Számos vizsgálat bebizonyította, hogy az eszperantó tanulásának a további nyelvek tanulását elõsegítõ (propedeutikai) hatása van. Ezen kívül az eszperantót a diákok nyelvi tudatosságát célzó oktatás központi elemének ajánlják.

Tikai procentuāli neliela daļa no tiem, kuri mācās svešvalodu, arī to iemācās. Esperanto pilnībā var iemācīties pat pašmācības ceļā. Tā noder kā ievadkurss dažādu valodu studijām (propedeitiskais efekts). Esperanto rekomendē arī kā pamatu svešvalodu apgūšanai.

Nézetünk szerint az etnikus nyelvek nehezen tanulható volta mindig akadályt fog jelenteni számos tanulónak, akiknek azonban hasznos lenne egy másik nyelv ismerete. A mi mozgalmunk a hatékony nyelvoktatásért küzd.

Mēs uzskatām, ka etnisko valodu apgūšana vienmēr rada grūtības daudziem skolēniem, kuri tomēr iegūtu, ja pārvaldītu otru valodu. Mēs esam kustība par efektīvu valodu mācīšanu.

4. Soknyelvûség

4. Daudzvalodība

Az eszperantó közösség az egyik olyan, az egész világon jelenlévõ nyelvközösség, melynek tagjai kivétel nélkül két- vagy többnyelvûek. E közösség minden tagja felvállalta, hogy legalább egy nyelvet beszédfokon megtanul. Számos esetben ez több nyelv ismeretéhez és szeretetéhez, valamint általában szélesebb egyéni látókörhöz vezet.

Esperanto — kopiena ir viena no nedaudzajām valodu lietotāju kopienām pasaulē, kuras dalībnieki visi bez izņēmuma runā divās vai vairākās valodās — katrs kopienas dalībnieks ir apguvis vismaz vienu svešvalodu sarunvalodas līmenī. Daudzos gadījumos tas rada interesi par citām valodām un to apgūšanu, paplašinot personisko redzesloku.

Nézetünk szerint minden nyelv beszélõjének — legyen ez a nyelv kicsi vagy nagy — rendelkeznie kell azzal a reális lehetõséggel, hogy magas kommunikációs szinten elsajátítson egy második nyelvet. A mi mozgalmunk ennek a lehetõségnek a biztosításáért küzd.

Mēs uzskatām, ka jebkuras valodas — lielas vai mazas — lietotājiem ir jādod iespēja apgūt otru valodu tādā pakāpē, kas nodrošinātu sazināšanos pietiekami augstā līmenī. Mēs esam kustība, kas sagādā šo iespēju.

5. Nyelvi jogok

5. Valodu tiesības

A hatalomnak a nyelvek közötti egyenlõtlen elosztása a világ lakossága nagy részének esetében nyelvük létének állandósult bizonytalanságához, vagy egyenesen ezen nyelvek elnyomásához vezet. Az eszperantó közösségben a nagy és kicsiny, a hivatalosan használt és nem használt nyelvek beszélõi semleges területen találkoznak, annak köszönhetõen, hogy mindegyikük törekszik a kompromisszumra. A nyelvi jogok és kötelességek ilyen egyensúlya precedensértékûabban a tekintetben, hogyan lehet kifejleszteni és mérlegelni a nyelvi egyenlõtlenség és a nyelvi konfliktusok más megoldásait.

Valodu nozīmības nevienlīdzība ir cēlonis valodu neaizsargātībai vai pat tiešai valodu apspiešanai lielā daļā pasaules sabiedrības. Esperanto — kopienā lielu un mazu, oficiāli atzītu un neatzītu valodu lietotāji, pateicoties savstarpējai vēlmei rast kompromisu, sazinās neitrālā valodā. Tāda valodu līdztiesība rada precedentu, lai izvērtētu valodu nevienlīdzību un rastu risinājumu konfliktiem.

Nézetünk szerint a nyelvek közötti nagy mértékû hatalmi különbségek veszélyeztetik azoknak a biztosítékoknak az érvényesülését, amelyek a nyelvi tekintetben való egyenlõ bánásmódot írják elõ, és számos nemzetközi dokumentumban kifejezésre jutottak. A mi mozgalmunk a nyelvi jogok érvényesüléséért küzd.

Mēs uzskatām, ka dažādu valodu nozīmīguma lielās atšķirības mazina daudzos starptautiskos dokumentos paustās garantijas par vienlīdzīgu attieksmi pret valodām.

6. Nyelvi sokszínûség

6. Valodu dažādība

A nemzetállamok kormányai hajlamosak rá, hogy úgy véljék: a világ nyelveinek nagy száma a kommunikáció és a fejlõdés akadályát jelenti. Ezzel szemben az eszperantó közösség számára a nyelvi sokszínûség a gazdaság állandó és nélkülözhetetlen forrása. Következésképpen: minden nyelv, akárcsak az élõvilág valamennyi faja, már önmagában is értéket jelent, és méltó rá, hogy védelemben és támogatásban részesüljön.

Nacionālās valdības uzskata, ka valodu dažādība pasaulē ir sazināšanās un attīstības šķērslis. Tomēr Esperanto - kopienai valodu dažādība ir pastāvīgs un neizsīkstošs bagātību (vērtību) avots: katra valoda, tāpat kā jebkura dzīvības forma, ir vērtīga jau pati par sevi un pietiekami nozīmīga, lai to uzturētu un attīstītu.

Nézetünk szerint a kommunikációt és a fejlõdést szolgáló politika, ha az nem minden nyelv tiszteletén és támogatásán alapul, a világ nyelveinek többségét halálra ítéli. A mi mozgalmunk a nyelvi sokszínûségért küzd.

Mēs uzskatām, ka sazināšanās un attīstības politika, ja tā nav bāzēta uz cieņu pret visām valodām un to atbalstīšanu, nolemj iznīcībai lielāko daļu no pasaules valodām.

7. Emberi emancipáció

7. Civēka emancipācija

Minden nyelv szabaddá teszi beszélõit, de egyszersmind korlátokat is állít eléjük, amikor lehetõséget biztosít rá, hogy egymás között kommunikáljanak, ugyanakkor akadályozza a másokkal való kommunikációt. Az eszperantó, amely mint tervezet általános kommunikációs eszközként jött létre, az emberi emancipáció nagy mûködõ terveinek egyike, olyan, amely minden ember számára lehetõvé teszi, hogy mint egyén részese legyen az emberi közösségnek, miközben megõrzi saját kulturális és nyelvi azonosságának erõs gyökereit, anélkül, hogy korlátozva lenne általuk.

Katra valoda gan atbrīvo, gan sasaista savus lietotājus, dodot iespēju sazināties savā starpā, bet tajā pašā laikā aizšķērsojot sazināšanos ar citiem. Plānota kā universāls sazināšanās līdzeklis, Esperanto ir viens no lielajiem cilvēces emancipācijas projektiem, kurš jau darbojas, jeb arī - projekts, kas katram cilvēkam kā indivīdam nodrošina dalību vispasaules sabiedrībā, tajā pašā laikā ar stiprām saknēm paturot savā kultūrā un valodas identitātē, bet neliekot izjust ierobežotību.

Nézetünk szerint a nemzeti nyelvek kizárólagos használata [a nemzetközi kommunikációban] elkerülhetetlenül korlátozza az önkifejezés, a kommunikáció és a társulás lehetõségeit. A mi mozgalmunk az emberi emancipációért küzd.

Mēs uzskatām, ka nacionālas valodas kā vienīgās valodas lietošana neizbēgami liek šķēršļus brīvībai un pašizpausmei, saziņai un dalībai dažādās organizācijās. Mēs esam kustība par cilvēka emancipāciju.

Prago, jul. 1996

Prago, jul. 1996